Eljő
Szeretem jol megismerni az embereket. Akkoris ha ha sorsuk szomoru. Minden ember sorsa szomoru. Az elet tulsagosan sulyos, az ember tulsagosan gyenge. Megha altalaban ratermettnek is veli onmagat. Tapasztalatokat szerzunk, gyujtunk, tanulunk beloluk, bar kovetkezo alkalommal ugyis ismeretlen problèmaba utkozunk. Nem hogy oviba kell menni, oviba kell vinni. A tapasztalat egyèni, at nem adhato, kizarolag àtèlheto.
Nem hiszek Istenben, a hèt napban, Adamban, az oldalbordaban es Evaban.. Am sokszor elmerengek Evan, okolom, mert bunbakot, magyarazatot talalni kell! Tiltas es nem betartas, buntetes, szamuzetes. Megtortent visszavonhatatlanul.
Mèg megèljuk a vilagveget! Nyomaszto gondolat, mindennapos. Katasztrofak, merenyletek, terrortamadasok, jeghegyek olvadasa, jegesmedvek a varosban, durva surlodasok korulottem, nezetelteresek.
Az emberek nezetei elternek.
Gyerekkoromban uk-uk-uk-uk-uk-leszarmazottaimra gondoltam, ok szegenyek kìnszenvedesek kozott pusztulnak majd el.
Mara tulsagosan felgyorsultak az esemenyek... Fel nem foghatoan!
2007-ben 33 millió a HIV-fertőzöttek vagy AIDS-betegek száma.
1982-ben adtak a betegsegnek az AIDS elnevezest.
25 ev nem sok.
Aldozatok, szamok, mindennap.
